2010. január 12., kedd

"Vége van drága Tesókám"

A következő SMS kaptam tegnap 11 óra környékén: "Vége van Drága TESÓKÁM!".
A Mami (Nővérem anyósa) örökre elaludt, hosszú szenvedés után a Szfvári kórház sebészetén (Nővérem ott dolgozik, vele volt az utolsó óráiban IS). Sajnos már nagyon rossz volt az állapota, így már az előző nap éjszakáját is bent töltötte vele, nem akarta munkatársai lelkét nehezíteni a döntéssel, melyet rég meghoztak a Tanár Úrral. Ilyenkor is mint mindig, másokkal foglalkozik a Nővérem, mások érzéseit helyezi előtérbe, a sajátja előtt.
"Jobb volt már neki, már csak könnyebb lesz" - mondatok hangzottak el.
Legnehezebb a hír gyerekekkel való közlése, megrendítő volt. Eszter (15 éves, anyjaként szerette a Nagyit) teljesen kiborult. Mióta az anyja meghalt (5 éves korában), Ő gondoskodott róla, nevelte, szerette...
Hiába "készítették" fel őket előző hétvégén, hogy meg fog halni hamarosan. Ezekre a dolgokra nem lehet felkészülni még a felnőtteknek sem. A két Kicsi, furcsábbnál furcsább kérdések feltételével próbálták feldolgozni a történteket. Nővérkém megpróbált mindenre választ adni, segíteni őket, de nagyon nehéz most nekik, Eszter azóta nem beszél. Félek, hogy ebből nagyon nehezen fog Ő felépülni, mindene volt a Mami.

Igen, jobb, hogy megtörtént, nagyon szenvedett már. Nővérem hetet - hónapok óta járt hozzá infúziózni (fájdalmán enyhíteni), leste minden mozdulatát (Ő, akit világ életében nem szeretett a Mami), ápolta, hozta-vitte a kórház és az otthona között (sokszor már széklete nem volt 1 hete, melyről természetesen a Nővérem tudott utoljára - végülis Ő kezelte). Szomorú, ahogy fiai álltak az egész kialakult helyzethez (teljesen elzárkóztak, semmiben nem segítettek, Nővérem teljesen magára maradt, ezzel a súlyos teherrel a hátán).
Karácsonykor még evett kb. 1dl halászlevet (kedvenc ételének egyike), utána kb. 10 hányt. A gyerekek pedig végignézték, és értetlenül álltak a látottak előtt.
Ők nem tudták akkor, hogy nem sok van hátra már neki (hisz kivették a gyomrát - rákos volt - és áttét lett mindenütt, nem kemózták - sugarazták, így volt egy pár boldognak hitt hónap a műtét után).
Ennek a sok-sok szenvedésnek lett immáron vége, mert ez már nem élet volt melyet az utóbbi hetekben Ő élt.
Nyugodjék békében!

3 megjegyzés:

  1. Részvétem. :-(

    (Ez ma a 3. halálhír, ami az ismerőseim családjában történt... )

    Puszedli

    VálaszTörlés
  2. Részvétem a mama miatt.
    A Tesód egy csodás Ember lehet....példás, amit tett/tesz. A gyerekek majd megnyugszanak.A temetés után jobb lesz.
    nani

    VálaszTörlés
  3. Részvétem :(
    Rák egy borzalmas betegség, főleg a vége. Nővéred meg egy annyira jó ember - ezt eddig is leszűrtem, az alapján amit írtál, de most...

    VálaszTörlés