Hétvége

Hosszú ideje óta /ha jól emlékszem tavaly ősz óta/ most volt az 1. olyan hétvégénk ahol 3 napot együtt tölthettünk, szinte csoda számon tartom ezeket az alkalmakat.
Mivel pénteken is már szabadságot kaptam, így hazautaztunk szüleimhez, mivel rengeteg így tavasz beköszöntével a tennivaló.
Pénteken apu Csabával lemetszette az egész szőlőt, nagyon ügyesek voltak (nem kevés tőkéről van szó), miközben a Csaba még egy paprikás krumpli szerűséget is összerittyentett a helybéli cimboráknak, kik szintén a "hegyben tevéknyekedtek". Büszkén mesélték miután hazaértek, milyen sikere volt a csodás ételnek, melyet készített (finoman főz, ÉN tudom).
Én anyukámmal elmentem Mórra 1-2 dolgot beszerezni és meghívni keresztanyámat az esküvőre!!! Utána a Nagyinál ebédeztünk, majd vele töltöttem a délutánt, segítettem neki a kertben ásni... Mert így 84 évesen sem bír magával! :-)))
Szombaton még fárasztóbb napunk volt. Elkészült az új sátortetős garázstető, így fel kellett rakni rá a cserepet. Apu+Csaba hordta és adogatta, én pedig a tetőn ülve halmoztam és raktam a helyére sorba... (eszembe is jutotta a régi "szép" emlékek, mikor a Nővérem házán raktuk a volt sógorommal a Bramach cserepeket... meg is erősödtünk, melyet több jel is mutat a testem egyes részein). Mindig én jutok a tetőre, úgy mászok már rajta, mint egy macska! :)))
Vasárnap a pihenésről kellett volna hogy szóljon, de mivel anyukám dolgozott én a konyhában robotoltam hogy 3-4 fogásos ebédet "összeüssek".
Így délután úgy jöttünk vissza, mint a kifacsart citrom. De jó volt, kikapcsoltunk (igazából együtt voltunk és mégsem voltunk együtt).
Jaj, a legfontosabban kifelejtettem, szombaton voltunk a Bettuséknál (uhugom) Bodajkon és meghívtuk Őket az esküvőre, és felkértük hogy legyen az autójuk a menyasszonyi autónk (az ő esküvőjükön a miénk volt, most csere)! Örültek, és elfogadták a felkérést.

Babanet

Annyira bíztam, hogy most Puszinak sikerül babásodnia a 4. lombikkal...
Sokat gondoltam Rád a napokban (biztos voltam a sikerben), és mire hazaértünk Füredről vár a rossz hír, hogy nem sikerül! :((( Mérhetetlenül sajnálom ami történt.
Nem lesz könnyű sem a továbblépés, és újra bízni!

Amina, TI egyre közelebb és közelebb kerültök az áhított öribabátokhoz! :))) (Aki bízom, hogy meghozza majd a vérszerinti Tesót is idővel...) Így lesz, majd meglátod!!!

Nanikám, te is a listámon szerepelsz ám, nagyon sokat gondolok rád, ez a tavasz fogja nektek elhozni a várva várt gyermeketeket! Mert Ő már tudja, hogy titeket válasszon!!!

Alle, másik fele a szívemnek pedig most érted aggódik! Bízom, hogy Te leszel Nanival kézenfogva, akinek a kitartását e tavasz-nyár folyamán Babóca fogja koronázni!!!

Rólam:
egész éjszaka az esküvőről álmodtam. Most hogy közeledünk az időponthoz, egyre jobban aggódom. Aggódom, hogy valami nem úgy sikerül ahogy szeretném. Az álom is erről szólt: nem tetszett a virágcsokor, a torta és sok más...
Ugyanaznap Nővérem is az esküvőről álmodott /ez már boszorkányság :))) /, de Ő nagyon jól mulatott! :))
Összességében próbálok minden negatívumot elutasítani, elhárítani magamtól és csak a jó dolgokra, pozitívumokra összpontosítani!!!! Olyan dolgokat tenni mostanában, ami örömet és boldogságot okoz. Ezzel kapcsolatba segít is a könyv, amit olvasok "Maximális teljesítmény" címmel. Sok dolgot tanulok belőle és próbálok bevonni az éltembe, "átprogramozni" magamat.

Kontroll Balatonfüred Szívkórház

Tegnap 2010. március 22-én voltunk Balatonfüreden kontrollon. Szabadságon voltam, így a Csabát korán reggel sikerült meglepnem azzal, hogy vele tartok. :-))) (titkoltam, meglepetést szerettem volna okozni vele, sikerült - nagyon örült, hogy nem egyedül kell mennie)
Sajnos végig esett az eső, de legalább enyhe volt a hőmérséklet.
9.15-re értünk oda, regisztráltunk, és 9.25-kor már szólították is. Nagyon meglepődtünk, igaz 9.30-ra volt időpontunk (nagyon precízen betartották).
A vizsgálat közben a főorvosnak el kellett mennie (osztályra hívták), így sokáig volt bent, majd 1 órát. Én a váró előtt meg már majdnem szívinfarktust kaptam az idegeskedéstől, miért van bent ilyen sokáig, biztos baj lehet (ilyenkor beindul a fantáziája az embernek...). Öregedtem 10 évet ezidő alatt....
Miután kijött mosolyogva, tudtam minden rendben. Készítettek neki EKG-t ami, tökéletes, normál sinus ritmust mutatott. A főorvos ebből már tudta, hogy minden rendben, "a gép nem hazudik" - elmondása szerint. Mivel már több mint 10 éve történt a szívmegállás és azóta is tünet és panaszmentes, így további kontroll vizsgálatok nem szükségesek. A gyógyszerek szedésén sem változtatott. Nagyon örülünk a jó eredményekre, végre megnyugodhatunk mindketten!!! "Most már meghívhatsz egy sörre" - mondta. :-))))
Így hazafelé Szfváron megebédeltünk a Szárcsa Fogadóba (csak ajánlani tudom mindenkinek - istenien főznek, nagyon hangulatos, gyönyörű hely - nyitott kemencébe ropogott a tűz, árasztotta magából a meleget és meghittséget), ahol teljesítettem a kívánságát! :)))

Drága Nővérkém! Köszönöm neked, hogy ennyit gondoltál ránk ezen a napon, és nem felejtetted el! (nagyon sokat jelent nekem, nekünk)

Nagyikám

Úgy látszik az egészségügyből mi soha meg nem szabadulunk...
Napokban (pontosan 8-án) feküdt be Nagyim Szfvárra a reumatológiára kezelésekre 2 hétre, hogy kicsit "feltöltsék" energiával a tavaszi munkálatokra, hogy akarata szerint ugyanúgy bírja 84 évesen mint 20 éves korában.
Tehát bevitte anya hétfőn reggel, kapott 4 napig kb. 2 órás kezelést délelőtt. Csaba meglátogatta csütörtökön és pénteken már hívott a Nővérkém, hogy a Mamát haza kell vinni, mert hányós-fosós járvány tört ki a kórházban, és kiürítik a traumatológiát, ott különítik el a "járványban" szenvedőket. Rohanás be érte, majd haza (közben pont festette a szobáját otthon apu, kapkodás is lett a vége). Így a 2 hétből 4 nap lett...
Mi várható, mivel biztatnak? Semmi pontos, talán majd valamikor visszamehet (ha az orvos engedélyezi és vége a járványnak) a kezelésekre, de nem tudni mikor...
Persze ajándékként elkapta Ő is, megy a hasa sajnos... :-((( Ennyit a szfvári kórházról és az ottani történésekről (amin már meg sem lepődünk).

Közben megvan a véreredménye a Csabának.
A jó hír, hogy nincs hepatitisze. A rossz, hogy egyéb 4 értékének tesztje + lett (magasabb a normálnál). Ezek a bacik mindenki szervezetében megtalálhatóak, valakinél nem mutatható ki - nem emeli meg az értékeket, van akinél igen. Hát mi az utóbbiba tartozunk (szokás szerint)...
Hepatológiára nem tanácsolja, hogy elmenjünk a drnő, mert "elhajtanak" (oly csekély az eltérés a normáltól).
Tanácsok az érték javítása érdekében: epekő kivétele (muszáj), alkohol mellőzése, egészséges táplálkozás, tartósítószer mentes étkezés, bő folyadék mennyiség, sportolás, szauna.
Ebből a legnehezebb a műtét lesz számára, fél az altatástól (múltjából fakadóan).

Hypo

A napokban furcsa érzésekre lettem figyelmes. Hányinger, szédülés, étvágytalanság, izzadás. Ha nem "ünnepeltem" volna éppen, akkor gyanakodhattam volna...
Aggódni akkor kezdem igazán, amikor éjszaka alvás közben, amikor megfordultam arra ébredtem, hogy "forog velem a szoba". A felkelés az ágyból is nehézségbe került, nem beszélve a reggeliről. Így a diétám óta először reggeli nélkül indultam munkába, remélve jobban leszek (még a teáról is lemondtam, nehogy véletlenül rókázzak a buszon). Miután beértem az irodában megreggeliztem (gondolván, hátha utolsó reggelim... - belátom butaság - reggelire csokis croissant ettem). Tízóraiztam is tejeskávét. De a várva várt javulás elmaradt. Sőt egyre vacakabbul éreztem magam. Amikor lehajoltam egy papír, majd összeestem a szédüléstől.
Nővérem ösztönzésére (állította nagyon alacsony lehet a cukrom, ezek annak a tünetei), kollégám elvitt 2-3 gyógyszertárba feleslegesen - mert persze hogy ott nem tudták megmérni "nincs külön elszeparált sarok erre a célra" kaptam válaszul - majd az üzemorvoshoz, akit még pont ott találtam. Azonnal tudta miért szedem a METet (ritka orvosok egyike...), megmérte 2,5 volt reggeli és tízórai után 12 körül. Azonnal cukrosvizet itatott velem, mondván addig nem engedhet el, mert ez már nagyon alacsony, bekómázhatok...
Tanácsa: csökkentsek esti adagomon, legyen mindig nálam szőlőcukor v. csoki v. igyak tejet (ha van rá mód - az szívódik fel a leggyorsabban), egyek rendszeresen (ezt betartottam mindig) - többször keveset stb.
Beigazolódott Nővérem állítása.
A legutóbbi kontroll alkalmával a drnő (MM-be) is azt mondta, hogy kb. 4-6 hét múlva csökkentsük napi 2x220mg-ra (2x500mg-ról), mert valószínű sok lesz nekem a javuló értékeimből következtetve. Félelmetes, hogy milyen menetrend szerűen jött a rosszullét, pont 4 hét elteltével.
Így teltek a hétköznapjaim mostanában. De már jobban vagyok. Így készülödhetek tovább a Csaba születésnapjára (ápr. 1.) + esküvőre + kontrolljaira!!!

Hétvégén sütöttem is Elefántkönny süteményt!! Nagyon fincsi lett, csak 3 ek liszt kell bele (el is felejtettem, igencsak diétás...)

Eredmény

Ma reggelre ismét behavazott! :(( Most így március közepén már nem ezt várja az ember, mert újra depresszióba zuhanunk vissza... Mert a napsütés (valljuk be őszintén) gyógyír mindenre!!!

Ma reggel ment a Csaba Szfvárra fúvásos vizsgálatra, éhgyomorra. Meg is lett az eredmény azonnal, negatív!!! Tehát nincs már baktérium a gyomrában, sikerült az antibiotikum kúra. Nagyon örülünk, ez a gond, baj kipipálva.
Mivel a nagyim is hétfőn befeküdt kezelésre, infúzió kúrára, így este még sütöttem neki almás sütit (nagyon szereti), és küldtem hazai ízeket. :)))
Már csak a hepatitis eredményre várunk és hogy Füreden is minden eredmény negatív legyen!
Csak utána fogunk megnyugodni igazán!

Tegnap este nagyon elfogott a gyermekünk utáni vágy! Panaszkodtam is otthon a Csabának...
(megelőzte mindezt, hogy egyik főnököm minap azt taglalta és elemezte nekünk az irodában, hogy a gyerek a legnagyobb kincs a világon, gyerek nélkül nincs értelme az életnek, mert az adja meg a szépségét stb.)

Egyveleg

Elkészültek az esküvői meghívók! :))) Nagyon örülök, szép lett. Ez a kis apróság bearanyozta a mai napomat.

Hétvégén rossz idő volt, így szombaton a konyhában sürgölődtem. Főztem ezt-azt: húsleves, gombapaprikás, sárgaborsó főzelék és nudli. Dicséretet is kaptam a Csabától a menüért. :o)))
Vasárnap az időjárás nagyon szomorkásra sikeredett, még hó is szállingózott. Soha nem lesz már tavasz...
Azért, hogy magányomat enyhítsem és kikapcsolódjak kicsit elmentem Gyuri kollégám fiának a kosárlabda meccsére, a Honvéd pályára. Meghívott (döntőbe jutás volta tét), tudom milyen sokat jelent neki a fia sikeres és hogy osztozhat ebben az örömben velem és másokkal.
Rég voltam bármilyen meccsen, nagyon jó volt a hangulat. Ügyesen játszottak. Honvéd-Baja mérkőzés volt. Az első forduló nagyon szoros volt végig, de mivel a Baja a legjobb a csoportban és az edző lecserélte a 2 legjobb játékost (egyik a Gergő-kollégám fia) a második fordulóba, így vereség lett a vége. De a döntőbe sikerült bejutniuk!!! :))))
Egyszer én is ilyen büszke leszek majd az én gyermekem sikereire!!!!!
Ami a nap fénypontja volt, megismertem egy kisfiút (kollégám barátjának a kisfia), aki 3 éves volt. Csodaszép kisfiú, mosolygós, értelmes és beszédéből következtetve okos kisfiú volt. Többször is fültanúja voltam a mondókáinak, melyek teljességgel meghatottak. Már csak ezért érdemes volt elmennem a meccsre!!!
Gyuri kollégám meg is jegyezte: "Láttam ahogy a Zsombi kisfiára néztél... Most már én is nagyon drukkolok nektek!"

Igazság - LOMBIK

Gondoltam lementem magamnak az információt a Babanetről:

"Az inszeminációból 6 alkalmat támogat az OEP (kivéve Kaáli és Forgács Intézet). Hat sikertelen inszemináció után, de akár előbb is, dönthet úgy az orvos, hogy lombik programmal folytassa a pár a kezeléseket, de ennek törvényi feltételei is vannak.

A tb 6 inszeminációt és 5 lombikot támogat. A kaáliban csak a lombik "ingyenes", az inszem nem."

Harcimókus:
"Azt gondoltam, hogy topik-forrás az aggódás tárgya, de azt nem , hogy pont ez a topik az, hiszen rengeteg van.
Sokszor a megnyugtatás, egymás támogatása mellett, legalább annyi aggodalom is születik az itteni beszélgetések során, szerintem. Van, hogy napfényre sem kerül, csak magatokban őrlődtök valamin, igaz? Bizonyára egyetértetek ebben. Tényleg minden eset más, nem szabad párhuzamokat vonni . Mindenki más korú, más súlyú, mások az alaphormonszintek, mások a meddősége okai stb. Nincs egyazon csizma , ami felhúzható, hogy mindenki terhes legyen. Ha lenne már , rég tudnának róla a meddőségi központok és a ráta 100% lenne, nem 30.
Az a baba születik meg, aki meg akar születni.
Tudom, hogy a pszichének kell az "én mindent megtettem" tudat, ezt már -máshol- átbeszélgettük a lányokkal, ebben maximálisan támogatok is minden hozzám fordulót.
DE. Minden baba megszületik, aki meg akar születni, és akkor, amikor ő akar. Még akkor is, ha esélytelen a megszületése.
És ez teljesen független a kezelésektől, hiszen egy olyan kezelésekből is jön létre terhesség, ami a legkevésbé "ideális" végig...
Mindegy a nyálkahártya, a petesejtszám, az embriószám, a pontjai, a progiszint..... stb, stb. Ez mind legalább felerészben lényegtelen.
A másik fele valahogy- valahol máshol dől el.
Ez az igazság. Tudjátok jól.
Ez 18 év tapasztalata, kb. 20 ezer lombik-kezeléssel, amit láttam, kísértem, átéltem, veletek együtt. "

Munka + baba

Mozgalmasra sikerültek az elmúlt napok az irodában. Rengeteg a munka, szerencsére. Ami néha feszültséget is okoz, de nem állandó a húzott tempó.
Magánéletünkben sok változás nem történt. Érdekesség annyi, hogy reggel a Főnökömnek beszélgethetnékje volt (ketten voltunk az irodában), kérdezte "miújság?". "Magánéletileg?"- kérdeztem, "babaprojekt ügyben" - válaszolta.
Erre rázúdítottam a velem mostanában történteket: javuló IR eredmények, esküvő, házasság, lelki megerősödés, /spontánkodás :o)) / és ha nem történik meg a csoda az elkövetkezendő pár hónapban (ami teljességgel lehetetlen), akkor ősszel folytatjuk a "babaprojektet" - ahogy ő nevezi.
Úgy láttam őszintén örült a híreknek, és gratulált az esküvőhöz és már sokadszor sok sikert kívánt a továbbiakhoz is....
(hát ennyi a mai nap érdekessége)
Nem gondoltam volna, hogy én valaha is ilyen dolgokról fogok beszélgetni bármely főnökömmel is. Talán az a szerencsém ebben a helyzetben, hogy hasonló korúak vagyunk, de azis lehet hogy valami más áll a háttérben....

Vizsgálatok

Úgy látszik jól belelendültünk a vizsgálatok sokaságába.
Ha nálam "nem történik semmi", akkor a Csaba kerül a látótérbe. Ennyit mint mi ketten senki nem jár orvoshoz ilyen fiatalon...
Tehát:
2010.március 19-én kontroll Szfvár befúvásos vizsgálatra (gyomorbaktérium fertőzésre hatásos volt e a kezelés)
2010.március 22-én éves kontroll Áll. Szívkórház, Balatonfüred.
Mindezek előtt várjuk a ÁNTSZ eredményeket a hepatitis vizsgálatról (jövő hét környékén).

Minden vágyam az, hogy valaha elérjük az, hogy soha ne kelljen többet orvoshoz menni egyikőnknek sem (sajnos erre elég csekély esély van a mai világban...)!