Az elmúlt napokban, hetekben semmi változás nem történt legalábbis lelkiekben...
Továbbra sem érzek semmit, sem fájdalmat, sem örömet, sem semmit. Csodálkozom magamon, milyen erős vagyok (példaként a Csaba áll előttem, aki az első perctől az és a jó oldaláról nézi a történteket) nem sírok, nem nyavalygok, sőt még én vigasztalom családtagjaim kis részét, akik tudnak a történtekről. Fura, de normális ez így?
Így utóbbi időben lefoglaltam magam a rengeteg munkával az irodában és otthon a költözéssel az új lakásba (festés, takarítás, átcuccolás, újabb takarítás stb.). Tehát nem telnek eseménytelenül napjaim, csak "üresen"...

Természetesen kapom a biztató sms-ek és levelek tömkelegét, de néha már megőrítenek a "jótanácsok". Vajon meddig fog ez az időszak, ez az érzelemmentesség tartani?
Milyen akadályt gördít elénk még az élet? Meddig lehet ez ép ésszel feldogozni?

(Vajon tolerálni tudom mások várandósságát ezekután? És a "mikor lesz már gyereketek"? "Meddig vártok még?" kérdésekre mi lesz a reakcióm? Vajon a következő várandósság is így végződik? stb. stb. stb.)

Endokrinológusnál

Nem kívánta egyetlen porcikám sem, de elmentem, tegnap a drnőhöz a meglepő, nem mindennapi leleteimmel. Felkészülvén a legrosszabbra (mert ugye a baj csőstül jön).

Meglepődve hallgattam, hogy a cukor eredményeim jónak mondhatóak. Hisz már nem történik meg a terhelés után a hirtelen, értékhatár alá történő értékesés. A 120' -nek a 7,7 megfelelő (újdonság volt számomra). Az éhgyomri inzulinom is tökéletes, a többivel pedig az akkor még fennálló várandóság miatt nem kell foglalkozni (így is tettünk). De mivel (történtek miatt) az inzulin értékek nagyon megemelkedtek (de csak rövid ideje, 2-3 hónapja), így a lehető legrövidebb idő alatt kell lejjebb vinni. Így hosszas tanakodás után (Tűű dr-ral való konzultáció után) és mivel már az Avadamet ki lett vonva a forgalomból (már csak a patikai készletek elérhetőek), egy új csodagyógyszer került felírásra: COMPETACT.
Erős, nagy mennyiségben napi 2x850mg kell szedni, mert csak így várható javulás (jellemzői = az avadamenével), de mivel úgyis várni kell a missed ab miatt pár hónapot, így belementem a gyógyszeres kezelésbe.
Bízom abban, hogy jó eredményeket érek el a 3 hónap múlva történő kontrollra.

2. UH ....

Ma reggel minden álmunk össztört:

"Az uterus fundusaban 22 mm-es petezsák látható. A petezsákban, 5mm-es embryo árnyék látható, mely életjelenséget nem mutat.
A petezsákot nagymennyiségű haematoma veszi körül.
Vel: MISSED AB."

Hívom Fülöp doktort és megbeszéljük a továbbiakat...

Vérvétel

Rég írtam, igazából nem volt hozzá kedvem, erőm, hangulatom...

Közben eredményeim az eddigi legrosszabbak:
Cukor 0 perc 4,89
Cukor 60 perc 9,49
Cukor 120 perc 7,77
Inzulin 0 perc 4,42
Inzulin 60 perc 119,60
Inzulin 120 perc 92,31

1. UH + vizsgálat

Miután a vérvétel eredményeim kimutatták, hogy várandós vagyok, így pénteken október 5-én elmentünk a férjemmel UH-ra. 9.15-re kaptunk időpontot. Szakadó esős idő volt, ami a hangulatomhoz, félelmeimhez igazodott. Féltem, mert barnáztam már napok óta. Majd mielőtt a vizsgálatra bementünk volna, elmentem mosdóba és itt már erős vérzést tapasztaltam. Összeomoltam, szótlanul ültem a váróban Csaba mellett. Sírva mondtam el panaszaimat, gondolataimat a UH végző szonográfusnak, Mátyásnak. Aggódva feküdtem fel a vizsgáló asztalra, és állandóan férjem tekintetét keresem. Diagnózis a következő:
"Az uterus fundusaban egy élő 5mm-es embrió látható. Grav.s. 7. Jó szívműködés. A belső méhszáj mögött 10mm-es haematoma látható."
Amikor a szíve lüktetését láttuk a monitoron mindketten sírni kezdtünk, melyet csak fokozni tudott a mellé kihangosított szívhang. Ilyen boldogságot még soha nem éreztünk, ezt bizton állíthatom.
Az UH után a Csaba hazament aludni (éjszakás után volt) én türelemmel vártam a soromat a nőgyógyászomhoz.
Írt fel 3x1 duphastont a barnázásra, hogy segítse a Kicsike beágyazódását! És a héten fekvésre "ítélt", melynek meg is lett az eredménye, hétvégére elmúlt a vérzés és a barnázás.
Így nyugodtan (már amennyire tudunk) várjuk a 2 hét múlva következő ellenörző UH-t!!!!

Nap mint nap eszünkbe jut, hogy hihetetlen ami velünk történik!!!!! A legfélelmetesebb az, hogy a Nővérem az egészet megjósolta előre. Az utóbbi időben boszorkánnyá vált teljes mértékben, minden bejön neki amit mondd és gondol!!!!

Összességében várunk, várakozunk, bizakodunk és beszélgetek a Picurral, hogy velünk maradjon, ha már ez a csoda megtörtént velünk!!!!!