Élvezzük a hóesést

(a kamera használatot még kicsit gyakorolom kell, bocsánat...)

Hétvége eseményei

almás pitét sütöttünk szombaton reggel. Már napok óta szeretett volna enni Panka, így nekiláttunk. Volt segítségem, így könnyű.

A segítségért cserébe banános papit készítettem neki. Még mindig nagyon imádja:
(mostanában ez a frizura a trendi, csattal eltűzni és hátul cicfarokkal díszíteni)

Így könnyen ment a séta, volt erő hozzá!
Élvezte a hóesést, ahogy ropog a hó a talpa alatt. Azt már kevésbé, hogy a szemébe esett.

Meg kellett simogatni mindkettőnknek a fenyőfát havasan is (mert hó nélkül már megtettük sok alkalommal):

Ani, köszönjük, igazán nagyon szuper az overál! Ilyen szuper üzletet máskor is csinálhatunk.

Levegőztünk

egy kicsit tegnap délután, miután kicsit normalizálódott az időjárás.
Ekkor épp még az együtt sütött pogácsát falatozzuk, ennek köszönhetőek a fura arckifejezések.

Erőt vettem magamon és beszéltem a Vezetőségemmel. Elmondtam nekik, hogy  még 3-4 hónapig biztos nem fogok tudni jönni heti 5 napot dolgozni. Még ha bölcsödébe is járnánk, akkor sem lenne megvalósítható, mert megbetegedne 1-2 nap alatt (bárányhimlő+skarlát van most épp). Ha beteg és a férjem dolgozik, akkor úgy sem jöhetnék, mert nincs aki vigyázzon rá. Február és március nagyon beteges időszak, legfőképp a bölcsiben-oviban, így nem fog menni. Így döntöttünk. Hisz amikor még nem álltak fent ilyen veszélyek, akkor sem tudtunk végig menni 1 hetet. Nem vagyunk még rá készen úgy tűnik (sem Panka sem Én).
Meglátjuk milyen döntést hoz a vezetőség. Mert így ez nem felel meg nekik. Hangoztatták. Én ennél többet nem tehetek, mert olyan szinten emésztem e miatt is magam, hogy már fizikai tünetei vannak (egészségem is veszélybe került ismét). Lesz, ami lesz. Úgy, ahogy meg van írva. Utána meglátjuk a továbbiakat.


Új telefonom van, ezzel már szép képeket lehet készíteni. Azért esett erre a választás, mert vízálló (így "Pankabiztos"), nyáron a medencében is lehet majd vele képet készíteni.
SONY XPERIA Z3 Compact

Megjegyzem, én soha nem volt az a kimondott okos telefon rajongó. Viszont tény, hogy meg lehet szeretni, szokni.

Meggyógyult

2 hét után. Ilyen pokoli nehéz 2 hetet még nem éltem át. Tele aggódással, kétségbeeséssel.
Pankát és Apát együtt ápoltam, mindketten nagyon betegek voltak...

Bocsánat, hogy eddig nem jelentkeztem. Nem volt erőm, energiám.

Végre elmúlt 7 nap után a hasmenés, de azonnal (csapás szerűen) tele lett a kis teste kiütésekkel. Csalánkiütés! Vagy a vírustól, vagy az antibiotikumtól. Kapott rá Fenistil cseppet + Kalciumot és kenegetős valamit. Az első éjszaka maga volt a pokol, az állandó viszketést csak fájdalomcsillapító tette elviselhetőbbé számára. Utána már javult a helyzet. Mára optimalizálódott teljesen.
Így most a héten és gondolom a jövő héten sem fog még menni bölcsődébe. Erősíteni kell a kis szervezetét, mert még felturbózva is azonnal beteg lesz ott.
Kell egy kis idő, hogy mindannyian rendbe jöjjünk és élvezzük kicsit a betegség nélküli napokat.
(jelentős javulás a bölcsiben amúgy sem várható, talán majd csak nyáron, ha kevesebb a baci, vírus...)

Őszintén szólva beismerem, hogy utálom vinni, utálom otthagyni és legfőbb utálom, hogy azonnal beteg lesz. Rosszul vagyok még, hogy még mindig a beszoktatással küzdünk ....
Kezdem feladni. Meglátjuk meddig próbálkozunk még, meddig szenvedünk...

Most új, nehéz feladat megoldása vár RÁM, erről majd csak később tudok írni, ha már tudom a eredményt...
(így a következő 3-4 hétben kicsit ritkábban írok majd, fel kell dolgoznom a történéseket)


Hétvégén Anyukám jött el hozzánk, nagy volt az öröm. Pankát rég láttam ilyen boldognak az utóbbi napokban. Csodálatos mennyire örült neki, amikor megérkezett hozzá este!!! Másnap az egész napot együtt töltötték, íme néhány fotó:

Beteg

már 1 hete. Az 5. napja erős hasmenéssel (napi 10-12 pelus).
1 hete diétázik: keksz, alma, ropi, banán, főtt rizs, pirítós.
Reggelire ma májkrémes kiflit kért (sírva). Én pedig adtam neki! Csak úgy falta szegénykém. Ebédre finom gyenge húslevest főztem, az üres főtt rizs mellé. Úgy vagyok vele, hogy egyen, amit megkíván (persze csak könnyű ételeket), mert így is, úgy is átmegy rajta villám gyorsasággal. Nem csoda, hogy ennyi nap koplalás után éhes.
Most legalább már van étvágya. Inni is iszik szépen, napi 1 liter vizet + adom neki - nurofen-es módszerrel - az ionos vizet.
Holnap kontroll. Reméljük a doktor bácsi biztató szavakat mondd majd.
(és végre lehagyhatjuk az antibiotikumot is, ami szintén hozzájárul a hasmenéshez...)

Panka

nagyon beteg. A hányással már nem kell küzdenünk, de viszont tegnap reggel óta iszonyatos erősségű hasmenése volt. 13 pelenka fogyott a tegnapi nap folyamán, ebből 4 teljes ruhacserés délelőtt. Éjszaka sír a hascsikarás miatt, így fájdalomcsillapítót kellett adnom neki.
Ma reggelre jobban kelt. Viszont a hasmenés nem szűnik, talán mintha enyhülni látszana kicsit. Viszont a tegnaphoz képest már a vizet sem akarja nagyon elfogadni (mindenre azt mondja: keserű). Így erőltetni kell a kiszáradás elkerülésének érdekében. Étvágya minimális, vagy inkább elenyésző. Valakinek jó tanács? Tapasztalat?
Kap antibiotikumot a torkára (orvost hívtam, tovább kell adni ilyen állapotban is), + pro biotikumot és smecta port, hogy a bélbolyhok hamarabb regenerálódjanak. Orvos szerint 3-4 napig fog tartani, de volt aki 1 hetet is mond vigasztalásképpen.....

Aggódom. Elgondolkoztam, hogy hogy tudják azok a szülők mindezeket átvészelni, akiknek 2-3 v. 4 gyermekük is van....

B.Ú.É.K.!

Ez az újév jelentkezése. Kicsit elmaradtam, bocsánat. Nagyon sok esemény történt az elmúlt napokban-hetekben.

Először egy kis visszatekintő az Óév utolsó napjaira:

Karácsony előtti készülődés Mamával+Pankával, linzer sütés:

Karácsony meghitten telt. Panka nagyon boldog volt.
December 24-én amikor a délutáni alvásból felébredt és meglátta a kivilágított, feldíszített karácsonyfát a következőket mondta, amit soha nem felejtek el:
"Húúúú, de szép karácsonyfa!!!" És tele szájjal mosolygott. Csodálatos érzés volt, feledhetetlen.

Az ajándékok nagyon kedvére valóra sikerültek: Bogyó és Babóca könyv, pöttyi, építőkocka és az orvosi készlet (ami nagyon találó az utóbbi hetekben-hónapokban sajnos).

Az ünnepeket itthon töltöttük hármasban. Az elmúlt hónapok nehézségei, a sok rohanás miatt erre vágytunk leginkább. A meghitt családi ünneplésre.

2015. év első napjait töltöttük Mamánál és Papánál. Sajnos csak 2 kép készült (betelt a memóriakártyám):

Sajnos miután hazaértünk vasárnap, másnap nagyon beteg lett. Hétfőn éjszaka a János Kórház ügyeletén jártunk. Hasfájás és hányás. Ezt az érzést nem kívánom senkinek. Azt a tehetetlenséget, önhibáztatást amit ilyenkor érez egy anya napokon keresztül.
Akkor sok folyadékpótlással hazaengedtek. Egész éjjel keltegetni kellett és itatni az ionpótlós vízzel (csak kb. 1dl sikerült megitatnom, az íze miatt).  Másnap kedden a gyerekorvosunk is megnézte. Bakteriális torokgyulladás, hányással és hasmenéssel. Antibiotikumot kapott ismét. És szigorú diéta. Szerencsére azóta már nem hányt, mára az ERŐS hasmenés és az étvágytalanság maradt. Alig elvett az elmúlt napokban. Csak keksz, ropi, kifli, főtt krumpli. Ebből is a lehető legkevesebb. De a víz ivással nincs gond szerencsére. Remélem a kórházat elkerüljük....
Ez a videó még az előző betegség után készült, ami most sajnos újra aktuális:

Mi így kezdtük a 2015-ös ÚJ Esztendőt! Remélem nektek jobban sikerült!