Látogatónk

volt, amíg anya elment a drnőhöz kontrollra, akinél születtem.
Minden rendben volt itthon ez idő alatt, szépen megettem üvegből a lefejt tejet (kb. 90ml-t) és után jó kedvvel beszélgettem a rám vigyázókkal. :)
Anyával minden rendben.

Napsütéses

vasárnap reggelre ébredtünk ma, régóta először. A kedvem is ehhez hasonló volt. :)

Kialakítottuk az új kis rezidenciámat a kiságyban tegnap. Jól aludtam benne éjszaka (20:30-tól 7-ig alszom egy ideje, egyszer szopizom csak hajnali 3-kor), szeretem ha arcomhoz és a fejecskémhez simuló piha - puha takarót és párnát. Szeretem nézegetni a macikat és sokat beszélek, sikongatok nekik. Természeten legjobban az anya és apa hangját szeretem hallani és válaszolni nekik a sajátos kis nyelvemen.

Szabad szombaton

korán reggel 7-kor, apa megörökített minket. Kicsit megviseltek vagyunk még. :)

Védőnő

járt ma nálunk. Ebéd után ért ide, úgyhogy sokat beszélgettem neki (eeeööö és társai....)

Elvégeztük a 3 hónapos felmérést is. Néhány adat:
Súlyom: 5200gr (2900 gr születési)
Hosszam: 62 cm (53 cm születési)

Oltás

ma volt a 2. Következő 3 hét múlva. Ma az is kiderült, elmúlt a szájpenészem végre!!!
Nyuszika doktorbácsi járt nálunk reggel. Miért Nyuszika? Apa találta ki: mert úgy köszön és szólít meg engem mindig, hogy Nyuszika.  :)))
Súlyom 5070gr.

Szopizás után jól jön még a kezem. :))

Fürdéskor

már rég készültek rólunk képek (amivel még eléggé hadilábon állok...). Imádni való vagyok ugye?

Néhány kedvenc:

Fájó, nehéz

gyász alatti pillanatokban én okozok anyáéknak sok-sok örömet, boldogságot!

Apa itt büszkén etet éppen, miközben azt hajtogatja: "Finom apa cicije?" :)))
(Nagy öröm ez szüleimnek, miután lefejte a tejcit anya, apától kaptam meg üvegből, hogy ő is átélhesse az etetés szépségét, örömét. Továbbá, hogy ha kell, vész esetén a cumisüveget is elfogadjam. Bevált, működik.)

Anya is nagyon büszke rám! Miközben én csak növök-növök, gömbölyödök-gömbölyödök...

Mint minden nőt, anyát is érdekli a súlya. Ma állt mérlegre először születésem óta. Visszanyerte várandósság előtti súlyát. Pedig eszik sokat, hogy legyen teje számomra. :)

Búcsúzik

anya a nagymamájától az én dédimtől. 2013. január 10-én eltávozott közülünk, 86 év után.

Nyugodj békében MAMA! Mindig szeretni foglak!

Nagyon fogsz hiányozni. Oly sok mindent kaptam Tőled... szeretetet, megértést, támogatást, tanácsokat, örömet...

Köszönöm, hogy sok fájdalom mellett is kitartottál Pankánk megszületéséig. Évekkel ezelőtt amikor erről megállapodtunk, néha nem is reménykedtem, hogy valaha teljesülni fog bármelyikünk ígérete.

Panka születését is neked köszönhetjük. Ha akkor évekkel ezelőtt nem szidsz le, akkor talán még a mai napig nem váltottam volna endokrinológust és nem keresem fel Tűű doktort (mert ugye a másik doktornővel nem haladtunk előre semmit). De kitartottál, nem hagytál belenyugodni az eredménytelenségbe és még ha részemről sok-sok sírás után is, elérted célodat, ami nagyban hozzájárult Panka születéséhez. KÖSZÖNÖM!

Angyaloknál vagy s mi itt a földön, emléked szívemben örökre megőrzöm!
NYUGODJ BÉKÉBEN!

2.hónapos oltás

után vagyunk már. Az oltás nagyon fájt, sírtam rendesen (miközben letakarták a szememet, hogy ne lássam ki okoz nekem ekkora fájdalmat). Estére csak kisebb hőemelkedésem lett, melyet anyáék kúppal csillapítottak. Mára már jól vagyok, bízom, hogy estére is így marad.

Sokat változtam 1 hét alatt, íme képekben.
Bettus köszönjük a szép ruhácskát és Keri a cipellőt is!

A legújabb barátaimmal, akikkel evés után beszélgetek :)

...hát igen az ülés még nem nagyon megy ;))

2013

Békés, Boldog, Egészségben gazdag, Babavárós (aki szeretné) ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK Minden Olvasónknak!

Kis családommal a 2012-es év utolsó és a 2013-as év első napjait vidéken az egyik Nagyszülőknél töltöttük.

Utazásunk előtt, 28-án a kardiológián jártunk. A doktor Úr minden rendben talált, nincs eltérés, nem örököltem az apától semmi rendellenességet (szerencsére ennek kicsi volt a valószínűsége, de jobb bebizonyosodni róla teljesen). A vizsgálat EKG-ből és UH-ból állt, de olyannyira megéheztem az UH előtt, hogy addig nem tudák elvégezni az UH vizsgálatot, míg az anya meg nem szoptatott... :)) Utána már tűrtem mindent, a vizsgálatot és a hazautat is csendben, szunyókálva.

Nagyinál napjaim képekben:

Imádtam apával együtt szunyókálni! :))

Anya karjaiban szopizás után igen megnyugtató ;))

 Volt olyan alkalom amikor  azért "eltörött a mécses" :(
/Keri és apa is próbál vigasztalni.../

Nagyot nőttem az utóbbi időben:

Lassan már a mózeskosarat is kinövöm.