Gyorsan és sok munkával telnek a napok. Egyre ingerlékenyebbek, fáradtabbak vagyunk mindketten, Csaba is én is. Ennek köszönhetően vegyesek az érzelmek, hozzáállások!!!
Hamarosan eljön a várva-várt szabadságunk ideje augusztus 23. Egerbe töltjük a nászútunkat, majd után még pár napra ellátogatunk Csaba által szervezett "meglepetés helyre".
Természetesen sokat gondolkozom az őszi folytatáson is. Sokminden áll előttünk. Többek között a legfontosabb (számomra legaggasztóbb - pedig "rutinműtét") a férjem epekő műtétje. Kezdek ideges lenni (pedig rólam mintázhatnák a nyugalom szobrát), még jó h. Ő nem tudja még. Akkor lemondana minden programot és végigaggódná az októberi időpontig a nappalokat-éjszakákat.
A következő gyógymódokat terveztem be őszre (míg uram gyógyulgat), célunk eléréséhez:
- KIT (Kriston Intim Torna) tanfolyam
- természetgyógyász nőgyógyász felkeresése
- Cickafark ülőfürdő
Nagyon bízom, hogy segíteni fog!!! Vágyom rá nagyon... néha türelemmel, néha türelmetlenül
"Álmodtam egy világot magamnak, itt állok a kapuja előtt..." Teljesült az álmunk: kislányunk megérkezett hozzánk!
2010. augusztus 11., szerda
2010. augusztus 2., hétfő
Aggódás
Az elmúlt napokban nagyon "elszóltam" magam.
Ujjongva meséltem, hogy Emmácska milyen jól van (hisz közel 1 éve nem volt már beteg). Így ennek tudatában sokként ért, hogy újra Pestre kerültek az Üllői útra, a klinikára. Ismét belázasodott és a máj értékek az "egekbe szöktek". :((( Nagyon aggódtunk, lelkiismeret furdalás gyötört, amiért "elszóltam" magam...
Minden alkalommal felháborít az egészségügyi ellátás. A vidéki kórház említésre sem méltó (pedig Megyei!!! - Szfváron), hozzá sem mertek nyúlni a kicsihez: "Várunk reggelig aztán majd meglátjuk..." hajtogatták, 39 fokos láz és fájdalom mellett. Így nem volt kérdés, újra irány Pest, ahol műtötték pár hónaposan. Itt azonnal infúziót kapott, gyulladáscsökkentőt és a megfelelő antibiotikumot. Másnapra jobban is lett, lement a láza.Másnap már az étvágya is megjött és ivott elég folyadékot, így csak reggel és este járnak infúzióra a kórházba, amúgy a Ronald házban töltik idejük nagy részét (csodálatos hogy van ez a lehetőség a vidékről bekerülő szülőknek).
Vasárnap meglátogattak és elmentünk a Normafához és a Erzsébet kilátóhoz kirándulni. Persze előtte hintázni kellett mert az a minden neki mostanában (a kis kezén látszik még a lekötözött branül is):


Remélhetőleg hét közepe felé hazamehetnek... és otthon folytatódik az antibiotikum kúra (gyógyszeresen), fokozatos csökkentéssel (mint szokott). Természetesen megfelelő mennyiségű probiotikum ellensúlyozásként.
Ujjongva meséltem, hogy Emmácska milyen jól van (hisz közel 1 éve nem volt már beteg). Így ennek tudatában sokként ért, hogy újra Pestre kerültek az Üllői útra, a klinikára. Ismét belázasodott és a máj értékek az "egekbe szöktek". :((( Nagyon aggódtunk, lelkiismeret furdalás gyötört, amiért "elszóltam" magam...
Minden alkalommal felháborít az egészségügyi ellátás. A vidéki kórház említésre sem méltó (pedig Megyei!!! - Szfváron), hozzá sem mertek nyúlni a kicsihez: "Várunk reggelig aztán majd meglátjuk..." hajtogatták, 39 fokos láz és fájdalom mellett. Így nem volt kérdés, újra irány Pest, ahol műtötték pár hónaposan. Itt azonnal infúziót kapott, gyulladáscsökkentőt és a megfelelő antibiotikumot. Másnapra jobban is lett, lement a láza.Másnap már az étvágya is megjött és ivott elég folyadékot, így csak reggel és este járnak infúzióra a kórházba, amúgy a Ronald házban töltik idejük nagy részét (csodálatos hogy van ez a lehetőség a vidékről bekerülő szülőknek).
Vasárnap meglátogattak és elmentünk a Normafához és a Erzsébet kilátóhoz kirándulni. Persze előtte hintázni kellett mert az a minden neki mostanában (a kis kezén látszik még a lekötözött branül is):
Remélhetőleg hét közepe felé hazamehetnek... és otthon folytatódik az antibiotikum kúra (gyógyszeresen), fokozatos csökkentéssel (mint szokott). Természetesen megfelelő mennyiségű probiotikum ellensúlyozásként.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)