2011. március 28., hétfő

Életjel

Kezdem szépen, lassan összeszedni darabjára hullott önmagamat...

Pénteken megérkezett postával a Aminától kapott kis ajándékcsomag, néhány kedves, szívmelengető sorral. Nagyon örültem.

Hétvégén mivel annyira harangozta a TV, rádió a rossz időt, így nem utaztunk haza (lett volna tennivaló - ami múltkor elmaradt), hanem itthon töltöttük kettesben együtt. Kirándultunk, sütögettem (miközben elkezdődött a Forma 1 is Cs. kedvére).
A legjobban azt sajnáltam, hogy az előre megtervezett születésnapi köszöntő is nélkülünk zajlott. Nővérkém és Csaba néhány nap eltéréssel ünnepel, melyre rendeltem isteni, édesítőszeres (házi készítésű) meglepetés dobos tortát!!! De legalább tettek félre nekünk belőle 2 szeletkét :))))

Jót tett lelkemnek, hogy együtt voltunk hétvégén. Jobban érzem magam. Menetrendszerűen a "piri" is meglátogatott, tehát jól működöm. :))) Meglepő, h. egyáltalán nem görcsöltem az első napon, úgy látszik kezd beigazolódni, hogy jót tesz a KIT. (Bízom, abban h. a többi jó eredményt is meghozza magával. Nem hagyom abba, folytatom tovább, elhatároztam.)

Elkezdem a visszaszámlálást: 17 nap és következik a hőn áhított 7 nap szabadságunk!!!

1 megjegyzés:

  1. Örülök, hogy örültél az apróságnak! :)

    Remélem, most hogy itt a tavasz, és jön a szabadság is, már jobb kedved lesz!

    VálaszTörlés