Egy megragadó, igaz idézetet a Babanet-es fórumról:
"Egy meddő nő annyiszor áll fel, ahányszor padlóra kerül.Nem marad ott elnyúlva, port nyelve, mert tudja, hogy az út végén a kincse várja.
Egy meddő nő erős, aggódó feleség, mert figyel a férfira, és félti, védi, elé áll, ha úgy érzi, bántás érheti, védi a lelkét, kíméletesen tálal, a legjobb időben.
Egy meddő nő tud nagyon gyenge lenni, napokig a kudarc után, kitépik a szívét, de aztán feláll, nem is áll, ugrik, libben-toppan, mozdul, harcol.
Egy meddő nő nagyon egyedül van, és mégsem, mert szívében ott él a gyermeke már évekkel előbb.
Egy meddő nő tud bölcs lenni, tud értékelni, tud vigyázni, tud tanulni, de egyet nem tud: FELADNI!"
2010. január 12., kedd
2010. január 9., szombat
Kozmetikus
Szabad szombat révén, végre valahára eljutottam Budaörsre a kozmetikusomhoz, Nellihez. Már nagyon régóta vártam ezt a napot, minden hétvégén halasztanom kellett valami miatt. Örültem, mikor megtudtam ma tud fogadni.
Imádok hozzá járni évek óta, mert nemcsak kozmetikus, hanem barát és lelki tanácsadó is egyben (fantasztikusan masszíroz, márcsak ezért megéri elmenni hozzá). :))) Csodálatos nő + anya! 45 évesen sok terve van még az életére vonatkozóan.
Kezelés során sokminden megbeszélésre került közöttünk (mint mindig). Az életéről, korai házasságáról, gyerekeiről, férjével való rossz viszonyáról, egészségéről, szüleivel való nehéz kapcsolatáról (sokáig azt hittem ilyenek csak a mi családunkban fordulnak elő), önmaga nem megvalósításáról
Kezelés végén, miközben teázgattunk, kártyalapokat találtam az asztalon. Megtudtam tőle, hogy egy barátnője hozta neki "Interaktív megoldások" címmel. 3 fajta kártyacsomag található benne kb.50-50 kártyával témakörönként.
Természetesen húztam mindegyikből, megdöbbentő az eredmény (elgondolkodtatott):
- felismerés témakörből: "Köszönet, hogy 100%-ig felelősséget vállalsz a tetteidért!"
- angyal témakörből: "Szülés, születés"
- visszatartó témakörből: "Bűntudat valami iránt, mely visszatart a továbblépésben."
Mivel egész nap esik az eső, így délután mikor hazaértem, jó "majdnem feleségként" főzni kezdtem, rakott kelkáposztát készítettem elő holnapra (így holnap lesz egy nyugodt, főzés nélküli napom), csak sütni kell majd. Persze utána beteszek majd valami sütit is. :)))
Imádok hozzá járni évek óta, mert nemcsak kozmetikus, hanem barát és lelki tanácsadó is egyben (fantasztikusan masszíroz, márcsak ezért megéri elmenni hozzá). :))) Csodálatos nő + anya! 45 évesen sok terve van még az életére vonatkozóan.
Kezelés során sokminden megbeszélésre került közöttünk (mint mindig). Az életéről, korai házasságáról, gyerekeiről, férjével való rossz viszonyáról, egészségéről, szüleivel való nehéz kapcsolatáról (sokáig azt hittem ilyenek csak a mi családunkban fordulnak elő), önmaga nem megvalósításáról
Kezelés végén, miközben teázgattunk, kártyalapokat találtam az asztalon. Megtudtam tőle, hogy egy barátnője hozta neki "Interaktív megoldások" címmel. 3 fajta kártyacsomag található benne kb.50-50 kártyával témakörönként.
Természetesen húztam mindegyikből, megdöbbentő az eredmény (elgondolkodtatott):
- felismerés témakörből: "Köszönet, hogy 100%-ig felelősséget vállalsz a tetteidért!"
- angyal témakörből: "Szülés, születés"
- visszatartó témakörből: "Bűntudat valami iránt, mely visszatart a továbblépésben."
Mivel egész nap esik az eső, így délután mikor hazaértem, jó "majdnem feleségként" főzni kezdtem, rakott kelkáposztát készítettem elő holnapra (így holnap lesz egy nyugodt, főzés nélküli napom), csak sütni kell majd. Persze utána beteszek majd valami sütit is. :)))
2010. január 6., szerda
Hétköznapok
Csodálatos hó esett ma reggelre, imádom. Ilyenkor mindig eszembe jutnak a gyerekkori emlékeim, a nagy szánkózások otthon.... (pont ma MSN-n beszéltem a gyerekkori szomszédommal, Imivel Angliából, szintén pont ma jutottak ugyanezek az élmények eszébe)
Végre sikerült elhatároznom, és bejelentkeztem február közepére a MM-be OGTT kontrollra... (na most segítsen rajtam valaki odafentről!)
Ezenfelül sok intézendőt vállaltam magamra a következő hónapokra (félek, hogy pont én - mi - kerülünk ismét a sor végére emiatt), mert ha én nem kezdem el akkor SENKI (ez szomorú, de igaz, mindenki csak vár, hátha magától megtörténik):
- anyáék új ágy + matrac
- anyós új terasz ajtó teljes körű ügyintézése
- Csabának gyomortükrözés + tüdőszűrő
- Csabának új kardiológus dr. keresése a Állami Szívkórháza - B.füreden
- és a titkos projektem :-))) (melyről később mesélhetek csak, TITOK)
Végre sikerült elhatároznom, és bejelentkeztem február közepére a MM-be OGTT kontrollra... (na most segítsen rajtam valaki odafentről!)
Ezenfelül sok intézendőt vállaltam magamra a következő hónapokra (félek, hogy pont én - mi - kerülünk ismét a sor végére emiatt), mert ha én nem kezdem el akkor SENKI (ez szomorú, de igaz, mindenki csak vár, hátha magától megtörténik):
- anyáék új ágy + matrac
- anyós új terasz ajtó teljes körű ügyintézése
- Csabának gyomortükrözés + tüdőszűrő
- Csabának új kardiológus dr. keresése a Állami Szívkórháza - B.füreden
- és a titkos projektem :-))) (melyről később mesélhetek csak, TITOK)
2010. január 3., vasárnap
Újév 2. napja + Meglepetés vendég
Az év második napja is meglepetést tartogatott.
Anyuék jöttek újévet köszönteni (és a mamának a telefonért amit vettem), és meglepetésemre nem a Nővérem jött velük (mint ahogy tudtam), hanem Keresztanyám. Hihetetlenül megörültem ennek!!!!! Legalább annyira örültem neki, mintha Nővérkém jött volta. Alig akartam elhinni, mikor megláttam. :))) Még Ő sem járt nálunk soha Pesten, mert Ő is azok közé az emberek közé tartozik, akinek előítéletei vannak Pesttel szemben ("utálok Pestre járni, utálom a sok embert, a nagy forgalmad, bűzt" - mondják sokan, és nem jönnek hozzánk). Nagyon meglepődött mikor meglátta, hova érkezett, "mintha nem is Pesten lennénk!" Csodálkozott. Viccelődtünk, nem is Pest hanem Buda. :)))
Hozott nekem egy finom körtét és egy saját nevelésű virágot. Nagyon kedves volt tőle, egy nyugdíjastól, akinek minden fillért be kell osztania. De a legnagyobb ajándék az volt, hogy meglátogatott!!!!!!
Viszonzásul megkínáltam Őt az újévi korhelylevesemmel, mely nagyon ízlett neki (el is kérte a receptet, nagy megtiszteltetés ez nekem). Persze anyukámat is megetettem mert nem ebédelt ám mielőtt elindultak hozzánk!
Összességébe nagyon boldoggá tettek, hogy eljöttek, meglátogattak.
(Hazafelé elküldtük a fenyőfát - ledíszítettük délelőtt - a Nővéreméknek, mert már eléggé kezdett potyogni, talán még nem lesz késő enyhe időben a kiültetése.)
Más.
Váltottam pár szót telefonon volt kollégámmal (most már családtagként tekintek rá, visszagondolva Őt is köszönhetem az átélt, átszenvedett GG-s 5 évemnek), Lajos bácsival.
Örültünk egymásnak, köcsönösen minden jó kívántunk egymásnak az új esztendőre. Jól vannak szerencsére, nem betegek. Ez különösen nagy öröm, ugyanis neki is él még az édesanyja, aki nagyon idős már, de korához képest fitt :), boldog és egészséges. Úgy gondolok rá mint a nagymamámra. Elárulta, hogy olvassa a blogomat (titkon reméltem, bíztam benne), ami hihetetlen örömmel tölt el (Kérlek, ha ez olvasod, írj le gondolataidat, megjegyzéseidet Lajos bácsi!!! Megtisztelnél vele.).
Persze a volt munkahely is szóba került (de már nem váltott ki belőlem haragot, megvetést... beigazolodott amit a kineziológus mondott, hogy nem érzek semmit, ez jó), volt kollégánk januártól visszamegy dolgozni oda. Ezt gondoltuk mindannyian, nem tudok rá mit mondani, csak azt, hogy meg is érdelmi akkor amit kapni fog ott (persze nem dícséretre, és elismerésre gondolok...)!
Izgatott vagyok 2 hét múlva esküvői ruha kiállításra megyünk Drága Nővérkémmel! Már nagyon várom...
A sok öröm után sajnos bekövetkezett amire nem számítottam. Megjött...
15 nap késés után (pedig már nagyon "szemeztem" a polcon lévő "szerencsehozó terhességi teszttel"). Már nagyon reménykedtünk, bíztunk, hogy ennél csodálatosabb év kezdetünk nem is lehetne stb.
Furcsa, leírhatatlan érzés volt. Igazából dühöt, haragot, elkeseredettséget nem érzetem, csak hatalmas ürességet és csalódottságot.
Minden évben karácsonykor megfogadjuk, hogy a jövő karácsonyt már nem kettesben töltjük, és most túl vagyunk mégegy kettesben töltött ünnepen...
Na de majd idén karácsonykor!!!!! Nem adjuk fel, sikerülnie kell és sikerülni is fog!!!!
Anyuék jöttek újévet köszönteni (és a mamának a telefonért amit vettem), és meglepetésemre nem a Nővérem jött velük (mint ahogy tudtam), hanem Keresztanyám. Hihetetlenül megörültem ennek!!!!! Legalább annyira örültem neki, mintha Nővérkém jött volta. Alig akartam elhinni, mikor megláttam. :))) Még Ő sem járt nálunk soha Pesten, mert Ő is azok közé az emberek közé tartozik, akinek előítéletei vannak Pesttel szemben ("utálok Pestre járni, utálom a sok embert, a nagy forgalmad, bűzt" - mondják sokan, és nem jönnek hozzánk). Nagyon meglepődött mikor meglátta, hova érkezett, "mintha nem is Pesten lennénk!" Csodálkozott. Viccelődtünk, nem is Pest hanem Buda. :)))
Hozott nekem egy finom körtét és egy saját nevelésű virágot. Nagyon kedves volt tőle, egy nyugdíjastól, akinek minden fillért be kell osztania. De a legnagyobb ajándék az volt, hogy meglátogatott!!!!!!
Viszonzásul megkínáltam Őt az újévi korhelylevesemmel, mely nagyon ízlett neki (el is kérte a receptet, nagy megtiszteltetés ez nekem). Persze anyukámat is megetettem mert nem ebédelt ám mielőtt elindultak hozzánk!
Összességébe nagyon boldoggá tettek, hogy eljöttek, meglátogattak.
(Hazafelé elküldtük a fenyőfát - ledíszítettük délelőtt - a Nővéreméknek, mert már eléggé kezdett potyogni, talán még nem lesz késő enyhe időben a kiültetése.)
Más.
Váltottam pár szót telefonon volt kollégámmal (most már családtagként tekintek rá, visszagondolva Őt is köszönhetem az átélt, átszenvedett GG-s 5 évemnek), Lajos bácsival.
Örültünk egymásnak, köcsönösen minden jó kívántunk egymásnak az új esztendőre. Jól vannak szerencsére, nem betegek. Ez különösen nagy öröm, ugyanis neki is él még az édesanyja, aki nagyon idős már, de korához képest fitt :), boldog és egészséges. Úgy gondolok rá mint a nagymamámra. Elárulta, hogy olvassa a blogomat (titkon reméltem, bíztam benne), ami hihetetlen örömmel tölt el (Kérlek, ha ez olvasod, írj le gondolataidat, megjegyzéseidet Lajos bácsi!!! Megtisztelnél vele.).
Persze a volt munkahely is szóba került (de már nem váltott ki belőlem haragot, megvetést... beigazolodott amit a kineziológus mondott, hogy nem érzek semmit, ez jó), volt kollégánk januártól visszamegy dolgozni oda. Ezt gondoltuk mindannyian, nem tudok rá mit mondani, csak azt, hogy meg is érdelmi akkor amit kapni fog ott (persze nem dícséretre, és elismerésre gondolok...)!
Izgatott vagyok 2 hét múlva esküvői ruha kiállításra megyünk Drága Nővérkémmel! Már nagyon várom...
A sok öröm után sajnos bekövetkezett amire nem számítottam. Megjött...
15 nap késés után (pedig már nagyon "szemeztem" a polcon lévő "szerencsehozó terhességi teszttel"). Már nagyon reménykedtünk, bíztunk, hogy ennél csodálatosabb év kezdetünk nem is lehetne stb.
Furcsa, leírhatatlan érzés volt. Igazából dühöt, haragot, elkeseredettséget nem érzetem, csak hatalmas ürességet és csalódottságot.
Minden évben karácsonykor megfogadjuk, hogy a jövő karácsonyt már nem kettesben töltjük, és most túl vagyunk mégegy kettesben töltött ünnepen...
Na de majd idén karácsonykor!!!!! Nem adjuk fel, sikerülnie kell és sikerülni is fog!!!!
Újév 1. napja + Fisiék látogatása nálunk
B.Ú.É.K. minden családtagomnak, barátomnak, ismerősömnek ezzel a kis verssel:
"Álmodtál egy boldog évről, reménykedtél igaz szívből. A remény mára tovaszállt, az álmod is messze jár. De vár az új év ismét téged, reményt hoz és büszkeséget. Vágyat ébreszt, s újra éltet, boldogabbá tehet téged. Életed még meseszép lehet!!!"
Az év első napja látogatással kezdődött. Kivételesen nem mi látogattunk, hanem minket látogattak meg Fisiék. Alig tudtam elhinni, hogy ez valaha valóra válhat.
11 óra után értek ide a 2 kisgyerekkel (Rékával és Nimróddal) és a kiskutyust is magukkal hozták. Úgyhogy volt kivel foglalkozni, játszani, szeretgetni...
Lángost dagasztottam be ebédre (gondolván hús-, és édességmentességre), melynek nagyon nagy sikere volt. A gyerekek nagyon sokat ettek belőle, finom könnyű lett a tésztája. Öröm volt nézni, hogy ekkora sikert aratott (a fiúknak nem is maradt még kóstoló se belőle :)) ).
Fényképek nem készültek, mert ők nem hoztak gépet a miénk pedig rossz még mindig.
Mivel babakocsit sem hoztak, így a kirándulás első része igencsak igénybe vette a két fiatalembert (Csabát és Attillát). Mivel ebéd után indultunk a Fogaskerekűvel a Széchenyi hegyre, a Nimród már ott bealudt, és amíg onnan elsétáltunk a Normafáig, addig fogni lehetett (jó kis edzés volt a srácoknak). :))))
Elég jó idő volt, még a nap is kisütött, de a Normafánál érezhetően hűvösebb volt mint mindig. Ettünk rétest + ittunk forralt bort és forró csokit és indultunk tovább a Gyerekvasúthoz. Nagy rohanás közepedte az erdőben, értük el a vonatot. Rengetegen voltak rajta épp jutott nekünk 2 hely a gyerekekkel. Ekkor már annyira elfáradt és fázott mindenki, hogy örültünk annak a kis helynek és melegnek is. :))))
Hűvösvölgyből haza indultunk. Nem tartott sokáig az út 16.30 körül értünk haza.
Gyerekek nagyon ügyesek voltak végig, nem sírtak, siránkoztak, nyüszögtek (Gyönyörűen, csodálatosan vannak nevelve ez ismét beigazolódott, mely a barátnőm érdeme. Légy büszke magadra Fisi!!!) Élvezték a kirándulást. Bízom abba, hogy a Fisinek is sikerült kicsit kikapcsolódni a hétköznapokból. Így 4 felnőttnek nem volt nagy teher a 2 kicsi gyermek, boldogan sétáltam, játszottam, foglalkoztam velük (ezt láttam a Csaba arcán is).
Meglepetésként megszeretzték nekek a könyvet, melyről már írtam itt is: " A szerelem pszichológiája"-t!!!! Nagyon örültem neki, azonnal vissza is adtam elolvasásra, és köteleztem erre mindkettőjüket.
"Álmodtál egy boldog évről, reménykedtél igaz szívből. A remény mára tovaszállt, az álmod is messze jár. De vár az új év ismét téged, reményt hoz és büszkeséget. Vágyat ébreszt, s újra éltet, boldogabbá tehet téged. Életed még meseszép lehet!!!"
Az év első napja látogatással kezdődött. Kivételesen nem mi látogattunk, hanem minket látogattak meg Fisiék. Alig tudtam elhinni, hogy ez valaha valóra válhat.
11 óra után értek ide a 2 kisgyerekkel (Rékával és Nimróddal) és a kiskutyust is magukkal hozták. Úgyhogy volt kivel foglalkozni, játszani, szeretgetni...
Lángost dagasztottam be ebédre (gondolván hús-, és édességmentességre), melynek nagyon nagy sikere volt. A gyerekek nagyon sokat ettek belőle, finom könnyű lett a tésztája. Öröm volt nézni, hogy ekkora sikert aratott (a fiúknak nem is maradt még kóstoló se belőle :)) ).
Fényképek nem készültek, mert ők nem hoztak gépet a miénk pedig rossz még mindig.
Mivel babakocsit sem hoztak, így a kirándulás első része igencsak igénybe vette a két fiatalembert (Csabát és Attillát). Mivel ebéd után indultunk a Fogaskerekűvel a Széchenyi hegyre, a Nimród már ott bealudt, és amíg onnan elsétáltunk a Normafáig, addig fogni lehetett (jó kis edzés volt a srácoknak). :))))
Elég jó idő volt, még a nap is kisütött, de a Normafánál érezhetően hűvösebb volt mint mindig. Ettünk rétest + ittunk forralt bort és forró csokit és indultunk tovább a Gyerekvasúthoz. Nagy rohanás közepedte az erdőben, értük el a vonatot. Rengetegen voltak rajta épp jutott nekünk 2 hely a gyerekekkel. Ekkor már annyira elfáradt és fázott mindenki, hogy örültünk annak a kis helynek és melegnek is. :))))
Hűvösvölgyből haza indultunk. Nem tartott sokáig az út 16.30 körül értünk haza.
Gyerekek nagyon ügyesek voltak végig, nem sírtak, siránkoztak, nyüszögtek (Gyönyörűen, csodálatosan vannak nevelve ez ismét beigazolódott, mely a barátnőm érdeme. Légy büszke magadra Fisi!!!) Élvezték a kirándulást. Bízom abba, hogy a Fisinek is sikerült kicsit kikapcsolódni a hétköznapokból. Így 4 felnőttnek nem volt nagy teher a 2 kicsi gyermek, boldogan sétáltam, játszottam, foglalkoztam velük (ezt láttam a Csaba arcán is).
Meglepetésként megszeretzték nekek a könyvet, melyről már írtam itt is: " A szerelem pszichológiája"-t!!!! Nagyon örültem neki, azonnal vissza is adtam elolvasásra, és köteleztem erre mindkettőjüket.
December 31. - Szilveszter
Eljött az év utolsó napja. A Csaba dolgozott (így döntött), inkább az 1-jét és 2-át választotta szabadnak, így egyedül töltöttem (mint már sokszor az elmúlt 10 évben). Nem bánkodtam emiatt, hisz ez nem tragédia.
Évtizedek óta nem volt ilyen meleg szilveszterkor. Ismét melegrekord dőlt meg 10 fok volt este, éjszaka. Pólóba buliztak szembe a fiatalok a teraszon...
Éjfélkor rengeteg tüzijáték volt 30 percen keresztül (sok errefelé a tehetős ember), de sajnos nem láttam belőle semmit akkora köd volt (még az orromig sem láttam). Így maradt nekem a durrogás hallgatása.
Összességében nem történt semmi emlékezetes az év utolsó napján, de jutott bőven belőle erre az évre, 2009-re.
Nézzünk közülük néhányat:
- 30 éves lettem
- Nagyim még mindig köztünk van, "egészségben" (még így 84 évesen is ellátja magát teljesen egyedül)
- Apu nyugdíjas lett (sikerült amire vágyott)
- Anyut megbecsülik, tisztelik az új főnökei a munkahelyén (szereti is a munkáját szerencsére)
- Nővérkém lett az év dolgozója a szfvári kórházban
- eljutottam kineziológushoz, melynek köszönhetően a kapcsolatunk a Csabával teljesen megváltozott (sok kérdésre választ kaptam), és én visszanyertem régi önmagamat (melyet mások is észrevételeztek - Tesóm férje a legnagyobb elismerés nekem)
- Pajzsmirigy hormon értékeim végre jók (már csak a cukor+inzulin maradt "gyógyításra")
- Nimród már 1 osztályba lépett
- Emmácska végre meggyógyult (minden értéke tökéletes)
- Mindkettőnk munkahelye kitart, küzdd a válsággal szemben (szerencsére)
- ami a legfontabb nem vagyunk betegek, EGÉSZSÉGESEK vagyunk és NEM ÉHEZÜNK!!!!!
Évtizedek óta nem volt ilyen meleg szilveszterkor. Ismét melegrekord dőlt meg 10 fok volt este, éjszaka. Pólóba buliztak szembe a fiatalok a teraszon...
Éjfélkor rengeteg tüzijáték volt 30 percen keresztül (sok errefelé a tehetős ember), de sajnos nem láttam belőle semmit akkora köd volt (még az orromig sem láttam). Így maradt nekem a durrogás hallgatása.
Összességében nem történt semmi emlékezetes az év utolsó napján, de jutott bőven belőle erre az évre, 2009-re.
Nézzünk közülük néhányat:
- 30 éves lettem
- Nagyim még mindig köztünk van, "egészségben" (még így 84 évesen is ellátja magát teljesen egyedül)
- Apu nyugdíjas lett (sikerült amire vágyott)
- Anyut megbecsülik, tisztelik az új főnökei a munkahelyén (szereti is a munkáját szerencsére)
- Nővérkém lett az év dolgozója a szfvári kórházban
- eljutottam kineziológushoz, melynek köszönhetően a kapcsolatunk a Csabával teljesen megváltozott (sok kérdésre választ kaptam), és én visszanyertem régi önmagamat (melyet mások is észrevételeztek - Tesóm férje a legnagyobb elismerés nekem)
- Pajzsmirigy hormon értékeim végre jók (már csak a cukor+inzulin maradt "gyógyításra")
- Nimród már 1 osztályba lépett
- Emmácska végre meggyógyult (minden értéke tökéletes)
- Mindkettőnk munkahelye kitart, küzdd a válsággal szemben (szerencsére)
- ami a legfontabb nem vagyunk betegek, EGÉSZSÉGESEK vagyunk és NEM ÉHEZÜNK!!!!!
Ünnepek között
Úgy alakult, hogy nem kellett bemennem az irodába ünnepek között, így volt 1-2 apróság, melyet nyugodt szívvel intézhettem.
Hétfőn reggel hazajöttem (nem volt könnyű, sok volt a cuccom), buszon nem voltak sokan szerencsére. Mire hazacuccoltam 11 óra is elmúlt. Csabának hoztam végre pulykasültmentes ebédet :))). Gyuri kollégámnak elcipeltem a vadhúst (Tesómtól kapta), ami nem könnyített a hazaérésemen volt kb.4 kg azis. De ezek nem lényeges dolgok....
Kedden elmentem Nagyinak megvenni a telefon, mert mindenki használt "sz@arokat" (bocsánat a kifejezésért) visz oda kisebbnél kisebb gombokkal. Csoda hogy nem tudja őket használni???
Megkért, hogy vegyek neki egy ÚJ JÓ telefont (vezetékest persze). Nővéremmel kinéztünk egyet még hétvégén, így elmentem és megvettem. Ki is próbáltuk az üzletbe (Örsről kifelé busszal kellett menni még), nehogy később derüljön ki nem működik. Szuperál szerencsére (remélem ezt még sokáig egészségben fogja tudni használni), igazi nagymama telefon jó hangosan csörög, villog 1 lámpa is ha hívás van és hatalmasak a gombjai. Pont amilyen kell neki szerintem.
Hazafelé megvettem a kocsonyához a körmöt, délután meg is főztem. Este 19.30 volt mire elkészült.
Másnap reggel a Csaba le is tesztelte, finomra sikerült - elmondása szerint.
Furcsa, hogy nem kell dolgoznom..., de nagyon jól esik a pihenés minden perce (ez az igazság).
Hétfőn reggel hazajöttem (nem volt könnyű, sok volt a cuccom), buszon nem voltak sokan szerencsére. Mire hazacuccoltam 11 óra is elmúlt. Csabának hoztam végre pulykasültmentes ebédet :))). Gyuri kollégámnak elcipeltem a vadhúst (Tesómtól kapta), ami nem könnyített a hazaérésemen volt kb.4 kg azis. De ezek nem lényeges dolgok....
Kedden elmentem Nagyinak megvenni a telefon, mert mindenki használt "sz@arokat" (bocsánat a kifejezésért) visz oda kisebbnél kisebb gombokkal. Csoda hogy nem tudja őket használni???
Megkért, hogy vegyek neki egy ÚJ JÓ telefont (vezetékest persze). Nővéremmel kinéztünk egyet még hétvégén, így elmentem és megvettem. Ki is próbáltuk az üzletbe (Örsről kifelé busszal kellett menni még), nehogy később derüljön ki nem működik. Szuperál szerencsére (remélem ezt még sokáig egészségben fogja tudni használni), igazi nagymama telefon jó hangosan csörög, villog 1 lámpa is ha hívás van és hatalmasak a gombjai. Pont amilyen kell neki szerintem.
Hazafelé megvettem a kocsonyához a körmöt, délután meg is főztem. Este 19.30 volt mire elkészült.
Másnap reggel a Csaba le is tesztelte, finomra sikerült - elmondása szerint.
Furcsa, hogy nem kell dolgoznom..., de nagyon jól esik a pihenés minden perce (ez az igazság).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)