A múlt heti jó eredményeknek és a jobb időnek köszönhetően a hétvégét, otthon, anyuéknál töltöttük együtt!! Összességében jól sikerült, kikapcsolódtunk, pihengettünk és jókat beszélgettünk.
Hétfőre bejelentkeztem még régebben, ha úgy alakul elmegyek rákszűrésre az SZTK-ba. Sokat agyaltam mi legyen... úgy döntöttem (ha már úgyis szabin vagyok, kihasználván az alkalmat) elmegyek. Bár ne tettem volna...
8.30-ra volt időpontom. A doki besétált 9.30-kor (mivel Móron már nincs szülészet, így erre nem fogható...) utcai ruházatba, majd a rendelést el is kezde 9.50 körül. Sikerült is bejutnom 4.-ként (holott 2. lettem volna). Nem ismertem a dokit (akihez jártam eddig aki keddenként rendel sajnos), de gondoltam egy rákszűrést bárki el tud végzeni.
A szokásos kérdésre "Szült már vagy volt terhes?" sajnos hallgatnom kellett volna, de elmondtam volt egy magzatelhalásom. Leb@szott: Leleteimet miért nem hoztam el! Hát azért, mert ennek a rákszűréshez semmi köze!!!!! Megvizsgált, persze hiába "lazítottam", szemem majd kiugrott a vizsgálattól. Tudni kell, csak manuális vizsgálat volt + kenetvétel, mikroszkópikus nem. Megállapította és közölte: "Olyan a méhem és méhszájam mintha már több gyereket szült volna. A méhszája repedezett. Ez nem jó. Azonnal jelentkezzen be itt onkológiára, kalendoszkópos vizsgálatra! Megértette? Utána jöjjön vissza 3 hét múlva ide."
"Persze" válaszoltam és sokkhatás alatt ballagtam ki a rendelésről. Sírás kerülgetett, tiszta idegbeteg lettek, sokkolóként zengettek szavai fülemben. Szegény apu+anyu itta meg a levét, ők is eljöttek velem más okból kifolyólag. Persze otthon Csabának elsírtam félelmeimet...
(utólag megtudtam Keresztanyámtól és Nővéremtől is hogy egy idióta, bunkó a fenti doki, hallottak róla már ezt-azt, de nem akartam elrémiszteni... hát köszi)

Szerencse a szerencsétlenségbe, hogy bejelentkeztem magánrendelésre is régebben (nem tudván, hogy SZTK-ba eljutok e). Február 24-én, most csütörtökön megyek vizsgálatra, ahol szintén lesz citológia + UH is.
Addig lehet izgulni, aggódni, hogy vajon ez az idióta (már elnézést a kifejezésért) igazat állított e.

Nem tudom, hogy a történtek vagy a téli depresszió okozza el, de már teljesen besokalltam. Elegem van ebből az állandó orvos - vizsgálat - aggódás - eredmények - továbblépés sorozatból. Márt évek óta csak erről szól az életünk. Erre most döbbentem rá csak igazán!!! Ez nem normális dolog!! Elegem vaaaaaaaaaaaaaaaaaan!!
Most nagyon boldognak kéne lennünk, hisz Csabának az eredményei tökéletesek, erre most az én "szerencsétlen esetem" rányomja a bélyegét mindennapjainkra....