2010.06.19. A Nagy Nap

Eljött a Nagy Nap, még mindig nem éreztem semmi izgalmat. Nem éreztem semmit (hisz tudtam, hogy életem egyik legjobb döntését hoztam).
Míg a Vendégek aludtak, addig Nővérkém, Adrienn és Én fodrászhoz indultunk 6 órakor (amíg a fodrásznál várakoztunk akkor is csak az járt az eszembe, hogy mennyire nem érzek semmi izgatottságot). Mint megtudtam a Csaba annál inkább.... Ő szabályosan rosszul volt az izgalomtól.
Ez idő alatt szüleim szórakoztatták a vendégeket (anyósomat, Csaba nővérét és családját). Csaba maradt "otthon" egymagában és rápihengetett a délutánra...
Voltak nézelődni a szélkeréknél, a szőlőbe a pincénél (apu büszkesége), Kisgyónba (üdülőövezet a Bakonyban, az erdőben), Nővéreméknél háztűznézőbe majd végül gyermekkorom helyszínén, ahol felnőttem. Így mindannyian együtt értünk vissza a Vadászházba 12 óra körül. Gyors ebéd édeskettesben a Csabával (sült krumpli és burgonyapüré + fasírt), majd öltözködés.
Először a Csaba készült el, majd ezután Nővérem segítségével felöltöztem énis. Minden ami kell: combfix, harisnyatartó, kék harisnyakötő stb.
13.25 körül én is elkészültem, Csaba türelmetlenül állt és várt a földszinten (közben a menyasszonyi autó és a söfőr-András is megérkezett). Az autó csodás volt, szebb mint gondoltuk csak úgy csillogott-villogott. Ahogy megálmodtam, úgy történt a levonulás: Csaba a lépcső alján állt és pedig az emeletről, a magas lépcsőn Őt nézve levonultam. Nagyon megható volt mindkettőnknek. Alig találta a szavakat, "gyönyörű van Szivem" - e szavakkal illetett!
(eközben senki nem láthatott meg, ez volt a kérésem)
Elmentünk fényképeszkedni a Fehérvárcsurgói kastélyba:
Károlyi Kastély
A fényképész, Ödi, nagyon kedves,barátságos. Mint ahogy miis, Ő is kevés rutinnal rendelkezett, mert természetfotós és állatokat fényképez. :)))
Sokszor csalt mosolyt az arcunkra, a fotózás vége felé, pár jäger hatására "lazábbak" is lettünk (erről majd képek is árulkodnak :))) ).
Kb. 1+1/2 óra elteltével indultunk el Szfvárra, hogy még a násznép előtt odaértünk és beosontunk a Hiemer-ház udvarára, ahol várakoztunk a 16 órára. Előtte készítettünk pár fotót az Országalmánál is (ha már egyszer Szfváron kötünk házasságot), ami már nem okozott nagyobb feszültségeket, izgalmakat, hisz nálunk volt a "bízatató". :)))))
Hiemer-ház
Miközben várakoztunk a Hiemer-ház Justitia termében, ekkor kezdett el hevesen dobogni a szívem, ekkor ájultam majdnem el az izgatottságtól, találtam a levegőt oxigén mentesnek...
A vendégek elfoglalták a helyüket, és miután megszólalt a "meglepetés" bevonuló zenénk elindultunk:
Bevonuló zene - Ma minden más (Edda)
A zene nagy meglepetést okozott, a szüleim el voltak ragadtatva a látványtól (ott pillantottak meg először minket), az érzelmektől, a zenétől...
A szertartás, nagyon szép, rövid, letisztult vonalú volt. Nagyon megható volt a beszéd is, melyet az anyakönyvezető mondott, a terem szépsége, a szülők meghatódottsága, egyszóval Minden.
Eljöttek átadni jókívánságaikat Petra barátnőmék Mórról /ezen nagyon meghatódtam és könnyeimmel küzdködtem ismételten/, nagymamám testvére, Nővérkém munkatársai.
A templomi esküvő is, szintén nagyon szép volt, ahogy a Csaba várt az oltárnál állva és apukám kíséretében bevonultam... (ismét mint álmaimban) Leírhatatlan érzések ezek, melyeket nem lehet szavakba önteni.
Miközben mondtam az eskü szövegét, a Csaba szemeibe nézve, könny csillogott bennük, melynek hatására alig tudtam végigmondani az eskümet sírás nélkül. Ilyen érzéseket, érzelmeket még soha nem váltottam ki belőle 10 év alatt...
A vadászházba 18.30 körül értünk vissza. Ismét meglepetés fogadott, Nővéremtől Násznagyot "kaptunk" ajándékba az este további részére (mert ugye mi pénzt nem adunk egymásnak - mert az nem ajándék). Ezen hatódtam meg aztán IGAZÁN!!! Sírva öleltük meg egymást.
A vacsora következett, mely a következőképpen alakult (sajnos mi a sok izgalom hatására, már a levessel jóllaktunk):
Húsleves csigatésztával és főtt hús
Csirkepaprikás és/vagy szarvaspörkölt galuskával
Szarvasgerinc barnamártással+röszitvel
Frissen sültek (gordon blue, rántott cs.comb, májjal töltött karaj, rántott sajt+gomba+karfiol, vegyes köret)
Mindenki oly jóllakott az első 2-3 fogásból, hogy a frissen sültekből nem sok fogyott. Így jól jött hogy megkezdődött a mulatozás hajnalig...

Nagyon meseszépen sikerült minden, csodálatosan éreztük magunkat.
A vacsora előtt (mivel úgy tudtam nem lesz vőfély) beszédet mondtam, melyben megköszöntem szüleimnek+nővéremnek+anyósomnak minden eddigi fáradozásukat és pár szót Csabához férjemhez :))) is szóltam vers formájában /könnyeimmel küzdkötem, de ő is/:

"Boldogságot nem lehet ajándékba kapni,
egyetlen titka van adni, mindig csak adni.
Jó szót bátorítást, mosolyt, hitet
és sok-sok önzetlen tiszta szeretetet.
Megfogom kezed, s megígérem neked,
hogy az élet útján végig elkísérlek.
Boldogok leszünk majd,
mert hisz én szeretlek,
Amíg szívem dobogni fog,
hozzád mindig hű leszek.
Oly sok szépet ígértünk egymásnak,
forrón lángol szerelmünk tüze,
ha mindig ily szép lenne az élet
nem is lenne szükség esküre.
Legyen bármily hosszú is az élet
sírig tartó boldogságot ad,
S bátran nézhetsz az emberek szemébe,
Mindaddig míg betartod szavad."

A vacsora után megkezdődött a mulatozás, a zenész nagyon jól játszott, elégedettek voltunk a muzsikájával. A "kemény mag" reggel 5-ig mulatott, igaz a végére már csak 4-en maradtunk, de csodásan éreztük magunkat.