Ma reggelre is gyönyör hó esett! Nem is volt kedvem menni dolgozni, legszivesebben kirándultam volna a hóesésben, csodálatos fehér hóborított minden!
Telnek a napok, közeledik a mestruációm és érzem egyre idegesebb, feszültebb és ingerültebb vagyok!!! Mindenkit megbántok körülöttem a Csabát, Nővéremet és Munkatársaimat.
Bennem van a hiba, tudom, de nem tudok mit tenni. Kifordultam önmagamból, türelmetlen vagyok és azonnali eredményt várnék.....
Most tudatosult bennem, hogy így 5 év után kezdek teljesen betegesen ragaszkodni a babavállaláshoz.
Este sikerült csak kicsit összeszednem magam, amit a Fisi levelének köszönhetek, melyből idézek most:
"Most is könnybe lábadt a szemem, ha rá (kis Emmácska) gondolok.Legyél jó, lapátold a havat és élvezd az életet úgy ahogy megadatott és örülj annak hogy van Csaba!"
Lelkiismeret furdalást éreztem egész nap, amiért a Nővéremmel, olyan hangon beszéltem. Pedig Ő aztán igazán nem érdemelte meg!!! Próbáltam kiengeszteli, hívtam telefonon, írtam neki sms-t is, de választ nem kaptam (ami érthető). Nagyon megbántottam.
Ezúton is szeretnék tőle bocsánatot és megértést kérni a viselkedésemért!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése