Hoventa kiállítás 4. utolsó nap

Az utolsó nap is úgy kezdődött mint a többi. Viszont a fénypont, a kollégám ügyfele volt, amikor megjelent Bonyhádról csülkös-szarvashúsos bablevessel és krumplis lángossal (persze tányér, evőeszköz, tejföl, lilahagyma és erőspaprika sem hiányozhatott) ebédre! :-))) Mindkét ételnek teljesen olyan íze volt, mintha a nagymamám készítette volna!
Mindez annak köszönhető, hogy kollégám megemlítette neki mikor nála járt, hogy "egyszer a kolléganőmnek ez meg kell kóstolnia". Ezt Ő nem felejtette el, és bebizonyította, hogy a vidéki emberekre mindig minden körülményekre lehet számítani!!!!

Miután jó bekajáltam, teli hassal, elindultam 1/3 3-kor az PCOS talira, Kelenföldre!

Hoventa kiállítás 3. nap

Tegnap este hazafelé azon gondolkoztam, hogy ez a kiállítás mennyivel más mint amiben régen részünk volt. Össze sem lehet hasonlítani! Mára már megszűnt az idegeskedés, gyomorfájdalom, aggódás és az állandó rettegés (volt főnökünktől). A kiállítás most jókedvben, nyugodságban telik. Összességében tehát kifejezhetetlenül jobban zajlik, de nem csak a kiállítás, hanem a mindennapjaink is!!!!! És ez mindent felülmúl!!!!

Most a 3. napon voltak talán eddig a legtöbben. Már volt konkrét érdeklődés bútorokra, berendezésekre (még Mórról is a Fincsi Cukrászdából :-))) ). Minden halad szépen a maga útján.
Volt kolléganőmmel futottam össze (Nikivel) pár percre. Hallgattam a panaszkodását, és láttam rajta az ami sok éven kereszül az én életemet is megkeserítette. Próbálta elhitetni velem az ellenkezőjét, de elárulta magát, hisz megtudtam tőle, hogy Ő most az én helyemen dolgozik!!! Hát ez az amit nem kívánok senkinek, még a legnagyobb ellenségemnek sem!
Ekkor újra rájöttem, milyen szerencsés vagyok, hogy már nem ott dolgozom, és milyen kedves kollégáim, főnökeim vannak!!!
Örökké hálás leszek a Gyuri kollégámnak, hogy "kimentett abból a fertőből"!

HOVENTA kiállítás 1-2. nap

A kiállítás reggelén nagy meglepetésben volt részem. Mivel bent kezdtem az irodában (új prospektusunk miatt), így ott helyben először "arathattam" le a dícséreteket, melyet kaptam.
A cég tulajdonosa, fő főnöke, nagyon nagy szóbeli dícséretben (5* nevezte) részesített a katalógus elkészítése miatt, tökéletes munkának minősítette. Nagyon jól esett, hogy ennyire elismerte a munkámat!!!! Soha semmiért nem kaptam tőle még ekkora elismerést. NAGYON BÜSZKE VAGYOK magamra, munkámra!

Túlestünk az 1. napon. Sajnos (szemmel láthatóan) nagyon kevés érdeklődő volt. Több olyan ember jött oda hozzánk, keresett meg bennünket, aki nem vásárolni, érdeklődni szeretett volna, hanem eladni valamit! Ez elég elkeserítővé vált a nap végére.
Ettől függetlenül nagyon elfáradtunk a nap végére, mely nálam lehangoltsággal a srácoknál pedig borozgatásban nyilvánult meg!

A 2. napon már nagyobb volt a látogatottság. Igazából, nem az eladás, értékesítés a legfőbb dolog ami miatt részt veszünk a kiállításon, hanem a Vevőinkkel való kapcsolattartás és új kapcsolatok kiépítése.
Viszont a nap fénypontjaként kilátogatott hozzánk a főnököm, Miki felesége a kis Emmával. :-)))
Nagyon örültem nekik, hisz még nem láttam a picit mióta megszületett . A kis Emma már 4 hónapos, gyönyörű szép és még mindig hosszú szőke haja van! Jó volt látni őket és beszélni velük, csodálatos személyiség a Niki, most is sikerült lenyűgöznie kedvességével!!!

Katalógus

Kiállítás előtti nap sok munkával telt!!!! Továbbá a főnököm is a héten nyitja az új éttermét (Avanti Újpest), ezzel kapcsolatban is sok volt a tennivalóm. De ezt is sikerült elintéznem, megoldanom.

Meglett az eredménye végül, elkészült a prospektus (hamarosan fel is töltök róla 1 oldalt).

Sajnos nem tudok pdf formátumot felrakni. :-((((

Hétvége

Szombaton megvolt a leltár. Reggel 8 órakor kezdtük el hárman, és délután 15.30-ra végeztünk. Csodálatos idő volt, így úgy döntöttem, hogy elkérem főnökömtől, Ádámtól a biciklijét és azzal kerekezem haza. A sok munkámra való tekintettel (gondolom én), azonnal igen mondott a kérésre és jó egészséget is kívánt hozzá. 15.50-kor indultam a munkahelyről (Óbuda) és 16.25-re értem az I. kerültbe, a Mészáros utcába a Csabához. Végig a rakparton kerékpárút van kiépítve, intenzíven tudtam tekerni. :)))) De az alagúton át (a táblát figyelmen kívül hagyva), hihetetlen érzés volt átbringázni. Alig kaptam levegőt, azonnal megfájdult a fejem (nem gondoltam volna)!
A Mészáros utcából 16.50-kor indultam haza, 17.25-re értem a ház ajtajába, és amire nagyon büszke vagyok, hogy VÉGIG FELTEKERTEM A HEGYEN, önmagamat is felülmúltam!!!! :))))

Másnap, vasárnap (mivel 2 bringánk volt ideiglenesen) elmentünk kirándulni ebéd (cukkinifasírt - isteni finom lett) után.
Nagyon jól esett mindkettőnknek, hogy végre nem kellett gyalogolnunk és végre messzebbre is eljutottunk.
A Pasaréti úton végig kerekeztünk, majd át az erdőn egészen Hűvösvölgyig. Nagyon szép a környék arrafelé. Onnan tovább Pesthidegkút felé (egy darabig), míg véletlenül eljutottunk a Náncsi Néni Vendéglőig (melyet a volt kollégáim oly sokszor emlegettek). Rengeteg autó áll a parkolóban, útszélen... Nagyon meglepődtünk. A jó időnek köszönhetően és persze a finom ételeknek, tele volt az étterem. Meg is fogadtuk, hogy egy alkalommal elmegyünk oda egy ebédre, vacsorára.
Onnan indulunk el visszafelé. Gyorsan el is értünk a Buda Gyöngyéig, csak gurulni kellett végig (gyors sebességgel). Nagyon élveztük!!! :-)))
Innen már kicsit nehezebben ment a feltekerés a hegyre, haza. Végén feladtuk és gyalogszerre váltottunk. Hazaérvén egy jó pihentünk!!! Csodálatos nap volt (rég éreztem ezt az érzést...)

Sajnos a Móri Bornapokról lemaradtunk, ahol a Letti fel is lépett, íme egy kép ízelítőül:

Október

Tegnapi nap eszméltem fel, hogy már októbert írunk. Lassan 1 éve lesz, hogy diétázom, sportolok és szedem a MET tartalmú gyógyszereket a sikeres babaáldás elérése céljából!!!
Bízom abban, hogy most a hónap végi kontrollra, sikerül jó eredményeket produkálnom és végre tovább léphetünk a Kaáli felé....

Munka, munka...

Egyre gyorsabban rohannak a hétköznapok...
Egyre több a munka és egyre nagyobb teher nehezedik rám. :((( Legalábbis én így érzem.
A kiállítás közeledtével, kollégáim egyre feszültebbek, ami kezd elviselhetetlenné válni számomra.

Nap mint nap olyan stílusban beszélnek, hogy egy ideig elviselhető, de egy idő után már nem. Próbálom nem magamra venni és nem foglalkozni velük, de kevés sikerrel. Este futással próbálom magamból kivezetni a feszültséget. Eddig úgy tűnik használ...
Úgyhogy nem valami rózsás a helyzet mostanában, de minden bizonnyal közre játszik, hogy hónap végén mi lesz a kontroll eredménye és a doktornő véleménye.

Ma elfogy az utolsó kanál fagyöngytintúrám is, úgyhogy kezdődik a 3. része a kúrának. Irrigálás és teázgatás. Pont október vége lesz mire mindezzel végezni fogok és remélem megkezdődik a szerencsés, boldog időszak életünkbe....