Tavasz

első sugarai! VÉGRE.

Ennél a bodza bokornál mindig csak meg-megállunk.
"Anya nézzük meg mi van benne!" - csicsereg a fülembe Pannika.

Eltelt 2 hét

tele aggódással, féltéssel, kétségbe eséssel.
Apukám állapota javult, sokat. Jó kezekben van. Ez megnyugtató.

Otthon tartani kell magunkat, legalább akkor amikor Panka köztünk van és nem alszik.
Nehéz, de Ő erőt ad:

Miért?

Nincs válasz, ezt tudom.
Nem sok idő telt el, hogy meggyógyultunk. De jönnek az újabb megpróbáltatások az élettől.

- Én: HPV 35 és több gyengébb fokú (miérteket már nem keresem..)
- Csaba további kardiológiai vizsgálatok

Apu agyvérzést kapott 1 hete. Jelenleg itt fekszik Bp-en a Idegsebészeti Klinikán...

Beteg a család.

Az utóbbi szép, napsütéses napokat betegen töltöttük. Sajnos.

Csaba kezdte hétfőn. Mi lányok ellenálltunk 2 napig, de utána minket is ledöntött a lábáról a kór (felső légúti bakteriális fertőzés). 2 napig még az ágyból sem tudunk felkelni, csak aludtunk és sírtunk a fájdalomtól. Ilyen kiszolgáltatottnak, kétségbeesettnek régen éreztem magam. Feküdtünk a gyermekemmel az ágyon egymás mellett (Csaba elment dolgozni), és ott sírtam mellette a sajnálattól, hogy mennyire szenved Ő is. Antibiotikum és a fájdalomcsillapító tartotta bennünket az erőt, már amennyire ilyenkor lehet. Csak a folyadék bevitelre tudtam összpontosítani, mert ugye étvágy azóta is csak-csak minimális.
Mára jobban vagyunk szerencsére, ezt a Doktor Úr is megerősítette. Még kb. 1 hét a teljes felépülésig. Utána jöhet az erősítés. Mindenkinél.

Remélem Ti, Kedves Olvasóim, nem vagytok betegek!!! Jó egészséget MINDENKINEK! Mert ugye abból csak egy van egy életben...

Esős, borús napon

(...mert mostanában volt belőle bőven).

Minap a séta után épp a vícseppek okoztak némi érdekes látványosságot a "retro" mászókán :)

Hétvégén a Mama volt nálunk, amíg fogorvosnál voltam.
Finom ebédet hozott, spenótot. Imádtuk :)
Pannika egy nagy tányér paradicsom leves után, még a fotón látható mennyiséget megette!!! Már kezdtünk megijedni, hogy kidurran a pocija.

Káosz

a Moszkva téren a közlekedés! Lassan a buszokat már meg sem lehet közelíteni...

Hétvégi kirándulás

Mamával és Papával. A Széchenyi hegyen jártunk.
Csodálatosan jó idő volt, de a látvány, ami elénk tárult, szívfacsaró. Minden fa teteje, minden nagyobb ága letörve. Nem maradt épen egy fa, egy bokor sem. Olyan képet festett, mintha a fák tetejét egy síkban levágták volna. Ezt a kárt soha nem lehet gyógyítani. Több méteres magasságban és több tíz méter hosszan letört faágak tornyosulnak. Ilyet még soha nem láttam!!!
Még fotózni el elfelejtettem... csak gyorsan indulás előtt 2 kép:

Az utóbbi időben nagyon sokat fejlődött Panka.
- Gyönyörű kerek mondatokba beszél (kiv. idegenek előtt, akkor megnémul pillanatokra)
- Tudja a színeket és már nem téveszti őket.
- Felismeri az autók márkáját: pl. opel, toyota, mercedes stb.
- Sok betűt is ismer már. Pl. P (Panka és Papa), A (Anya és Apa), M (Mama), K (Kerci), E (Emma), C (cica) stb.
- Elszámol 10-ig.
- "Igen" szó használata, napokban nagyon kedvelt lett. Gyönyörű hangsúllyal mondja. :) Zene füleimnek.
- Egyedül öltözik: zokni, nadrág, cipő (cipzár használata sem akadály)
- Váltott lábbal megy már a lépcsőn /a csizma orrán ez meg is látszik :))/
- Hihetetlen érzéke van a labdajátékokhoz: dobja, gurítja sőt dekázik is (legutóbbit persze a maga módján, Apa tanította rá)
- Kézen fogva sétálunk! Ez is nagy előre lépés.
- Felismeri a testrészeket és meg is nevezi azokat.
- Gyönyörűen rajzol, színez (fotózom nektek) 2 ujjal tartja a ceruzát, mint mi felnőttek.
- Ollót használja, igaz még 2 kézzel vág vele.
- Különbséget tud tenni fiú és lány között.

Természetesen a dackorszak kellős közepén járunk, mint minden 2,5 éves! :) És a szobatisztasághoz is még hosszú, rögös út vezet.

De jól vagyunk. Betegségektől mentesen. Már kezdjük megszokni a jó időt és az egészséget, így nem sokára (kb. 1 hónap) újra kezdjük a bölcsődét. Muszáj, mert vissza kell mennem heti 5 napot dolgozni (ha nem, keresnek mást helyettem) és Apa sem bírja már sokáig - csinálta Ő is már 2 évet - az éjszakai műszak (vagyis 24 óra) után alvás nélkül még 12 órát a Pankával...
Nincs más választásunk. Remélem most már könnyebb lesz és beszokunk a bölcsödébe. Így LESZ.